Szemle III. Vendéségben Mőcsényi prfesszornál - Balatonygyörök

Ötödéves Tájépítész hallgatóként nyolcunknak abban a megtiszteltetésben lehetett részünk, hogy Mőcsényi Mihály Professzor - akit 2012-ben a tájépítészek nemzetközi szervezete, az IFLA a tájépítészet 'Nobel-díjával', Sir Geoffrey Jellicoe életmű díjjal tüntetett ki - vendégül látott minket a legendás Balatongyöröki birtokán. 

Mőcsényi Professzor anekdotája így szólt a kertről:

1965-ben feleségével az Agrár Egyetem ünnepsége után a Balatonra tartottak. Az igen szeszélyesen működő Trabant Balatongyörök mentén melegedett túl, félóra pihenőt kérve sofőrjétől. Ez időt Mőcsényi úr és felesége egy kis kirándulásra használta fel, amikor is a megláttak egy felhagyott dolomit bányát. Kíváncsiság által vezérelve felmásztak tetejére, majd a Tapolcai-öbölre és a tanúhegyekre nyíló panorámát látva eldöntötték, annak ellenére, hogy a területen se út, se fa, se épület nem állt, itt szeretnének élni.

Panoráma a hetedik szint tetejéről, panoráma amit látva vásárolta meg Mőcsényi professzor az egykori dolomitbányát.

Mőcsényi professzor elmondása szerint a hihetetlen kihívást jelentő adottságokkal rendelkező kert kialakítása során csak néhány részletet rajzolt le, melyek kivitelezését a kapcsolódó területek szakembereire kellett bízza, a kert megvalósulása előtt ezen részletek csupán képzeletében álltak össze, nem kerültek papírra.

Az egykori dolomitbányában/mellett kialakított kertben 7 szintet különíthetünk el. Az utcafronti bevezetőfolyosót tekintve első szintnek és a dolomitbánya legtetejét - mely gyakorlatilag egyben tetőkert is - hetedik szintnek. A hét szint között alaprajzilag három nagyobb kiterjedésű terület különíthető el, a második, az ötödik és a hatodik.

A második szinten - mely a klasszikus családikerttel feleltethető meg - található a legkeményebb dolomit felszín, a kert kialakítása alatt nem volt termőréteg a területen. Ennek ellenére itt kapott helyet egy egyedi tervezésű sütögető, kisebb épület, egy medence (melyhez hatalmas gépház is kapcsolódik) és egy nagyobb, összefüggő gyepfelület, mely teret ad a fölötte tornyosuló kerti szinteknek.

Második szintre vezető vasbeton lépcső 

Kerti sütögető - második szint

Klasszikus mozaik medence - második szint

Korábbi dolomitbányát borító buja növényzet, mely a sokszintes lépcsőrendszert is elrejti.

Csupán egy olyan épített elem található meg Mőcsényi professzor birtokán, mely az egész kerten átvonul,  és egyben az egyetlen elem ami le lett rajzolva, az ívrendszer. Mőcsényi professzor szerint mindennek eleje és vége kell legyen, motívum mely elindítja és amely lezárja. Ennek megfelelően az ívrendszer már a kert bejáratánál köszönt bennünket, végig vonul a keskeny folyosókból építkező épületen és elkísér bennünket a legszebb panorámát elénktáruló teraszig és az ott található sütögetővel szervesülve végződik. 

Lépcsőrendszer, mely áthidalja a kert hét szintjét

Találkozni és beszélgetni Mőcsényi Professzorral, ráadásul otthonában, Balatongyörökön feledhetetlen élmény jelentett. Az egyetemi tanulmányok végéhez közeledve méltó batyút jelent a tőle kapott motiváció. Köszönöm!

KESZTHELY

Mőcsényi Úrnál tett látogatásunk után Keszthely felé vettük az irányt, ahol sétáltunk egyet a keszthelyi Festetics kastély kertjében. Az érdekes aszimmetrikus kastély és a gyönyörű, idős példányokat felvonultató, ám történeti méretét már el nem érő kastélykertet érdemes volt együtt is megtekintsük!

Mielőtt a nem mindennapi kirándulásból hazatértünk volna, meglátogattuk a káprázatos Fenékpusztai feketefenyő allét.

Fenékpusztai feketefenyő allé

Szemle I. Kerepesi temető

Bécsben járva I.

Burggarten

Naturhistorisch Museum

LÁTOGATÁS - Budapest Music Center

A IX. kerületi Mátyás utca 8. szám alatt megnyílt Budapest Music Center fiatal muzsikusoknak, alkotók képzésének és a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad. A központ koncertterme - elsőként a fővárosban - kifejezetten kamarazenei produkciók számára készült, befogadóképessége 350 fő. A zenei könyvtár és információs központ számos új, zenei ismeretterjesztő tevékenységet indítva költözik a házba. A tantermek, rendezvénytermek alkalmasak többhetes nemzetközi zenei kurzusok, szakmai események, összejövetelek lebonyolítására. Kétszáz személyes kétszintes dzsesszklub és kávéház is várja a látogatókat. - origo -

A Music Centes koncepciója, szimbólum rendszere - mely az épületének karakterében is egyértelműen megnyilvánul: A kortárs művészetek klasszikus jegyek között születnek, abból igyekszenek kitörni, de olyan inteligens módon, hogy a kettő együttélése egy magasabb szintű szimbiózissá váljon. 

A központ épülete egy két szintes eklektikus lakóépület vázába költözött. Az épület eredeti homlokzatát megőrizve, azt csak a Dunára néző sarokpontján megnyitva álmodta meg a központ városképi megjelenését a két tehetséges fiatal építész. Az immáron három szintes épület funkciói is a magjától a  sarokpont felé, a felső szinttől a földszint felé fokozatosan nyitnak. 

A földszinten kapott helyet a Jazz club és étterem, koncert terem és egyéb laikusok által is élvezhető funkciók. A második szint és így az itt található könyvtár, mely bárki által látogatható, azonban funkciójából fakadóan már csak a komolyabb érdeklődőket vonzza, míg a harmadik szint a zene elmélyült kutatóit, művelőit szolgálja ki.

A Budapest Music Center könyvtára,2000 év zenei történelmét foglalja magában és teszi elérhetővé bárki számára

A belső terek kialakításánál is sikerült az épület eredeti alaprajzában rejlő lehetőségeket kiaknázni. A belső udvart koncertteremmé alakították, tetején tetőteraszt emelve. Az épület belső udvarának vonalvezetése nem csak a koncepcióhoz, de akusztikai szempontokból is ideális volt. Belső tereinek formálásakor nagyon elegánsan utaltak az épület "előző életére" rusztikus burkolatok alkalmazásával. 

Az Opus Jazz Club védjegyét nem egy primer felirat szimbolizálja, hanem elegánsan egy a jazz hangulatához illeszkedő karakteres burkolat.

Üvegházak

Régóta vonzódom az üvegházakhoz, különösen a letisztult vonalai, nemes anyaghasználata és természettel alkotott egységük, harmóniájuk miatt.
Most, hogy Tatán egy szabadidőközpont/sportpálya/tematikus kert tervezése van folyamatban, előrukkolhatok ez irányú vonzalmammal. Hogy pontosan hogyan egészítheti, nemesítheti egy ilyen fedett tér a koncepciónkat, azt egyelőre nem leplezném le.

Városrész zöldfelületi fejlesztésének koncepciója

The project was part of an optional subject, Community-supported Green Spaces held by Kristin Faurest. The members of our team are Anu Kagu, Anita Reith and Orsolya Fekete.

Városi haszonkertek - Közösségi kertek - Urban Agriculture

A közösségi kertek jobban megismerve, ráébredtem, hogy számos pozitív hatásuk lehet, ezért rövid kutatásomat - ismereteimet érdemesnek látom megosztani. 

Rövid történeti áttekintő

A városi veteményesek története messzire nyúlik vissza, gyökereit az Egyesült államokban kereshetjük. 1748-ban Peter Kalm, svéd tudós New Yorkban tett látogatásakor a város szívében található City Hall Park  a mai közösségi kertek szellemében funkcionált, azzal a különbséggel, hogy akkoriban a veteményes parcellákon felül a "tulajdonosok" háziállatai is a Városház park területén növekedtek. A város növekedésével az ehhez hasonló területek sorra beépültek, 1807-re már alig voltak "üres telkek - vacant lots" New York terültén. A gazdaság robbanásszerűen fejlődött, a város lakó ennek rendelték alá a földterületeket, mondván zöldterületre úgy sincs nagy szükségük, ha a tenger körül öleli őket, akkor nincs szükség további szabadterekre egészségügyi vagy rekreációs okokból sem.

Manhattan napjainkban is legnagyobb parkja, a Central Park (320 hektár) 1851-ben kezdett formálódni. Akkoriban még Jones Woods-ként emlegették és közösségi legelőként funkcionált, később a "regiment" nevelésének edzésének színtereként funkcionált. A lakosság számának folyamatos növekedését a zöldfelületek területei nem követték, a városi kertészkedés egy időre eltűnt New Yorkból. 

A XIX. század végén nélkülöző alsóbb osztályok megsegítése érekében ismét megindult a veteményeskert mozgalom. Gyárak, iskolák és árvaházak (néhol parkok) területén újabb lehetőség nyílt haszonnövények egyéni termesztésére. A veteményes kertek létesítésének számos ösztönző ereje volt: friss étel, friss levegő, nevelés (morális és szociális), nyugtató hatás, erőnlét fejlesztése, tisztelet (a többiek földje iránt), felelősség érzet... 

Az első világháború alatt a veteményes kertek hírneve tovább terjedt. Hazafias tettnek számított a zöldségek nevelése és a konzervipar támogatása. A veteményesek ekkor a parkok nagy részét is birtokukba vették, melyeket elsősorban szabadság kerteknek neveztek (Liberty gardens). A szegényebb rétegek igényeihez illeszkedve előbb Relief (megkönnyebbülés/enyhülés) kerteknek, majd a II. Világháborúra győzelmi (Victory) kerteknek nevezték át, ám a funkció maradt. 

Napjainkban már ritkán találkozhatunk közparkokban veteményes kertekkel, de vannak kivételek (Millenáris park, Budapest). New Yorkban inkább üres telkeken, esetleg tetőkerteken jellemző a lakossági kertészkedés és elsősorban szegényebb negyedekben, ám a mai törekvések célja, hogy nem csak Slum és gettho területeken lehessen velük találkozni. Napjainkben 750 közösségi kert működik a 'nagy almában'. 

Közösségi kertek megjelenése sokat változott az idők alatt és új formái, a városi gyümölcsösök is megjelentek. A közösségek által kialakított kertek elsősorban újrahasznosított anyagokat alkalmaznak és a szabad, használaton kívüli, funkció nélküli területeken épülnek. Budapesten is találkozhatunk néhány kedves közösségei kerttel és jelenleg is újak épülnek. 

Városi gyümölcsös - London

A tetőkertként kialakított közösségi kertek csak néhány azonosságot mutatnak az előbb említettekkel, elsősorban azok is a filozófiájukat tekintve mutatkoznak meg. Ezen kerteket, mint az előképek is mutatják magas minőségű anyaghasználat és erős formáltság jellemzi. Elsősorban intézmény, de néha lakóépületek tetején is találkozhatunk velük. 

New York - River park Farm

Chicago - tetőkert (ALSA AWARD WINNER 2010)

Detroit Lafayett Park (kerítés nélkül!!)

Források:

•  Christy, Liz and Donald Loggins: A History of New York City Open Space. Monograph, (date unknown)
• Westphal, Lynne M. “Urban Greening and Social Benefits: A Study of Empowerment Outcomes.” Journal of Arboriculture, May 2003.