A nyár folyamán sikerült egy tájépítész gyakornoki pozíciót megcsípnem a távoli Salt Lake City-ben. Hosszú utazás után egy hónapja megkezdtem szorgos gyakornoki pályafutásom az igen nagy múlttal rendelkező MGB+A tájépítész irodánál.
AZ IRODÁRÓL RÖVIDEN
MGB+A, The Grassli Group 50 éves szakmai tapasztalatra tekinthet vissza, melyet számos utah-beli professzor pályafutása fényjelez. Kiváló szakmai teljesítményüket számos tájépítész (ASLA) elismerés bizonyítja. Elsősorban Utah államban ékesítik a környezetet, ám jelenleg is számos távoli projekttel is foglalkoznak/unk (Portugália, Kongó, Argentína). Munkáik között nagyon sok templomkert, sport komplexum, közpark és magánkert mellett a utahi Kapitóleum, és a "mormonok Szent Péter Bazilikájának" fogadótere is megtalálható.
A hatalmas projektek ellenére a cég viszonylag kis méretű, három vezető tájépítész, két tájépítész és 3 további alkalmazott dolgozik itt.
http://www.grassligroup.com/
MUNKAREND
Minden hétfő fel8-kor staff meetinggel és imával! indul. A munkaidő 8 óra, 8:00-tól 17:00-ig egy óra ebédszünettel. Az ebédszünetek alkalmat biztosítanak beszélgetésre, egymás tudásának átadására, vagy külsős cégek által tartott előadások+ingyen ebéd számára is. Hetente/ ként hetente ezt az órát a szakmában dolgozó, sokszor kivitelező cégeknek szenteljük, akik előadást tartanak nekünk a szolgáltatásukról. Ez nagyon jó ötlet szerintem, mert így mindig naprakészek lehetnek, viszont az előadások lebonyolítása igazi amerikai játékszabályok szerint történik! A rendszer a következő: a cég bejelentkezik, hogy szeretné a termékét bemutatni nekünk. Örömmel fogadjuk az ajánlatot, majd a cég választ egy éttermet, amelyiknek az étlapjáról mindenki választhat magának ebédet, amit a cég finanszíroz. Ebédidő előtt megjönnek, hozzák a kaját, levetítik a videójukat/prezentációt, elmondják hogy miért csodálatos a termékük/szolgáltatásuk és mi jól lakottan bólogatunk és okos kérdéseket teszünk fel. Ajándékokat is hagynak a jövőbeli megrendelések reményében, majd 1-kor elmennek.
A pénteki szemináriumok/ebédszünetek egy kicsit másak. Ilyenkor egymást okosítjuk valamivel, például megkértek hogy én is tartsak majd előadást a munkáimról és gyakoroljuk együtt a PS-t.
Egy külön erre kifejlesztett programba minden nap elkönyveljük az összes óránkat, projektenként lebontva. Ez biztosítja az alapot az egyes tervek elkészültének kiszámlázásához is, a fizető eszköz kvázi a munkaóra. (Nehéz volt megszokni ezt a szigorú rendet. Első héten előfordult, hogy sokadjára számoltam újra az óráimat miután rádöbbentem, hogy elvesztettem valahol egyet. Máskor meg azon döbbentem le, hogy milyen keveset sikerült fix óra alatt haladni. Most már hozzászoktam és tényleg gyorsít a tempón ez a módszer!)
A fizetés kéthetente jön, aminek kifejezetten örültem!
Az irodai konyha az éléskamránk. Minden hét elején a főnök felesége felveszi a "rendelésünket" és megtölti azt minden jóval: szőlő, banán, 3 féle kenyér, szendvics hozzávalók, SPENÓT!, joghurt, méz, nutella, müzliszeletek, csoki, és az elmaradhatatlan csipszekkel. Ezt addig lehet dézsmálni amíg el nem fogy, a lényeg: "senki ne legyen éhes, mert éhesen nem lehet dolgozni". (Itt hozzátenném, hogy a utahiak megdöntenek minden sztereotípiát: rengeteget sportolnak, minden évszakban van valami: bicikli, futás, evezés, síelés...)
MUNKAHELY
Aranyos kis irodánk Salt Lake City belvárosában helyezkedik el. A busz az ajtó előtt áll meg, két sarokra van a villamos megálló és egy sarokra a hatalmas felhőkarcolók szigete. Reggelente jól esik köztük sétálgatni, igazi nagyvárosban érezhetem itt magam. Az épületünk itteni viszonylatban igen régi, a XX. század elején épült, Bertolini épület. Ahogy arról a neve is árulkodik SLC igen piciny olasz negyedében helyezkedik el (két tömb). Ennek persze előnye is van, a város legjobb olasz éttermei fognak minket közre, ám nagy részüket csak ünnepnapokon engedheti meg gyakornoki pénztárcám. Helyette inkább főzök minden napra ebédet, a reggeliről a munkában gondoskodnak.
AZ IRODÁRÓL RÖVIDEN
MGB+A, The Grassli Group 50 éves szakmai tapasztalatra tekinthet vissza, melyet számos utah-beli professzor pályafutása fényjelez. Kiváló szakmai teljesítményüket számos tájépítész (ASLA) elismerés bizonyítja. Elsősorban Utah államban ékesítik a környezetet, ám jelenleg is számos távoli projekttel is foglalkoznak/unk (Portugália, Kongó, Argentína). Munkáik között nagyon sok templomkert, sport komplexum, közpark és magánkert mellett a utahi Kapitóleum, és a "mormonok Szent Péter Bazilikájának" fogadótere is megtalálható.
A hatalmas projektek ellenére a cég viszonylag kis méretű, három vezető tájépítész, két tájépítész és 3 további alkalmazott dolgozik itt.
http://www.grassligroup.com/
MUNKAREND
Minden hétfő fel8-kor staff meetinggel és imával! indul. A munkaidő 8 óra, 8:00-tól 17:00-ig egy óra ebédszünettel. Az ebédszünetek alkalmat biztosítanak beszélgetésre, egymás tudásának átadására, vagy külsős cégek által tartott előadások+ingyen ebéd számára is. Hetente/ ként hetente ezt az órát a szakmában dolgozó, sokszor kivitelező cégeknek szenteljük, akik előadást tartanak nekünk a szolgáltatásukról. Ez nagyon jó ötlet szerintem, mert így mindig naprakészek lehetnek, viszont az előadások lebonyolítása igazi amerikai játékszabályok szerint történik! A rendszer a következő: a cég bejelentkezik, hogy szeretné a termékét bemutatni nekünk. Örömmel fogadjuk az ajánlatot, majd a cég választ egy éttermet, amelyiknek az étlapjáról mindenki választhat magának ebédet, amit a cég finanszíroz. Ebédidő előtt megjönnek, hozzák a kaját, levetítik a videójukat/prezentációt, elmondják hogy miért csodálatos a termékük/szolgáltatásuk és mi jól lakottan bólogatunk és okos kérdéseket teszünk fel. Ajándékokat is hagynak a jövőbeli megrendelések reményében, majd 1-kor elmennek.
A pénteki szemináriumok/ebédszünetek egy kicsit másak. Ilyenkor egymást okosítjuk valamivel, például megkértek hogy én is tartsak majd előadást a munkáimról és gyakoroljuk együtt a PS-t.
Egy külön erre kifejlesztett programba minden nap elkönyveljük az összes óránkat, projektenként lebontva. Ez biztosítja az alapot az egyes tervek elkészültének kiszámlázásához is, a fizető eszköz kvázi a munkaóra. (Nehéz volt megszokni ezt a szigorú rendet. Első héten előfordult, hogy sokadjára számoltam újra az óráimat miután rádöbbentem, hogy elvesztettem valahol egyet. Máskor meg azon döbbentem le, hogy milyen keveset sikerült fix óra alatt haladni. Most már hozzászoktam és tényleg gyorsít a tempón ez a módszer!)
A fizetés kéthetente jön, aminek kifejezetten örültem!
Az irodai konyha az éléskamránk. Minden hét elején a főnök felesége felveszi a "rendelésünket" és megtölti azt minden jóval: szőlő, banán, 3 féle kenyér, szendvics hozzávalók, SPENÓT!, joghurt, méz, nutella, müzliszeletek, csoki, és az elmaradhatatlan csipszekkel. Ezt addig lehet dézsmálni amíg el nem fogy, a lényeg: "senki ne legyen éhes, mert éhesen nem lehet dolgozni". (Itt hozzátenném, hogy a utahiak megdöntenek minden sztereotípiát: rengeteget sportolnak, minden évszakban van valami: bicikli, futás, evezés, síelés...)
MUNKAHELY
Aranyos kis irodánk Salt Lake City belvárosában helyezkedik el. A busz az ajtó előtt áll meg, két sarokra van a villamos megálló és egy sarokra a hatalmas felhőkarcolók szigete. Reggelente jól esik köztük sétálgatni, igazi nagyvárosban érezhetem itt magam. Az épületünk itteni viszonylatban igen régi, a XX. század elején épült, Bertolini épület. Ahogy arról a neve is árulkodik SLC igen piciny olasz negyedében helyezkedik el (két tömb). Ennek persze előnye is van, a város legjobb olasz éttermei fognak minket közre, ám nagy részüket csak ünnepnapokon engedheti meg gyakornoki pénztárcám. Helyette inkább főzök minden napra ebédet, a reggeliről a munkában gondoskodnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése